Németország azt reméli, hogy a hazai Európa-bajnokság minimum ugyanolyan, de talán még varázslatosabb tündérmese lesz, mint a 2006-os világbajnokság volt, amelyen a csapat végül bronzérmet szerzett.
Az biztos, hogy a kezdés nem volt rossz, szerda este 30 ezren gyűltek össze a berlini Brandenburgi kapu előtt, élvezték a forgatagot, Berlin első számú rapperének, Lucianónak az exkluzív előadását, megtapsolták a popsztár Alvaro Solert. Ezzel egy időben elindult az Eb-t kísérő átfogó kulturális program – felolvasásokkal, kiállításokkal és nyári mozival.
Pénteken a német futballválogatott is ünnepelne, Münchenben 21 órától Skócia ellen szeretné megkezdeni a tervek szerint egy hónapon át tartó menetelését. Nem véletlenül mondta azt Julian Nagelsmann szövetségi kapitány: azt szeretné, hogy a torna újra összehozza a szurkolótábort és a csapatot. Úgy, ahogy 18 éve történt.
Megismételhető a tündérmese?
„A németek azonosulnak a hazájukkal és annak nemzeti színeivel. Jónak tartom, hogy már nem én vagyok az egyetlen, akinek zászló van az autóján” – nyilatkozta az akkori német elnök, Horst Köhler, aki úgy érezte, a 2006-os tornával ért véget végleg az a visszafogottság, amelyet sok német a második világháború után évtizedekig magában hordozott.
A léc 2024-re rendkívül magasra került, mert a 2006-os nyári tündérmese egyedülálló volt a német történelemben
– idézte a Der Standard Volker Kronenberg német politológust és patriotizmuskutatót, aki bevallotta, Németország 2006-os kozmopolitizmusa alaposan meglepte. De hogy a mostani Eb-n ez működni fog-e, még nyitott kérdés.
„2006-ban a németek remek csapattal rendelkeztek, adottak voltak a kedvező körülmények” – tette hozzá.
Hogy a németek milyen formában vannak, az pénteken kiderül, az biztos, hogy az Európa-bajnokság előtti utolsó felkészülési mérkőzés, a görögök elleni 2-1-es győzelem nem volt megnyugtató. Skócia ellen ennél több kell, egy rossz nyitány a szurkolóknál is éreztetné hatását.
Politikai felhangok árnyékában
Kronenberg szerint az is kérdéses, hogy a nemzeti színek egyáltalán annyira uralkodóak lesznek-e a stadionokban, mint 2006-ban voltak. Akkor sokan, lelkesen lengették a német zászlót, az AfD (Alternatíva Németországért) még nem is létezett, csak 2013-ban alapították.
Kronenberg viszont úgy véli, hogy az elmúlt években teljesen megváltozott a zászló jelentése.
„Sajnos a jobboldalon sokan visszaélnek a fekete-vörös-arany szimbólummal, amely másokat kizár vagy lekicsinyel. Ez teljesen ellentétes az eredeti szándékkal, amely szerint ez a színkombináció valójában egy kozmopolita közösséget jelent” – mondta.
Az AfD ezzel szemben az EU-választás során a „Mi az országunk az első” (Unser Land zuerst) szlogennel kampányolt, de akadtak olyan plakátok és zászlók is, amelyeken ez állt: „Vedd vissza az országod!” (Hol Dir Dein Land zurück!).
Több fehéret a válogatottba
Mindezt éreztette a hatását a válogatottnál is, két hete a német WDR (Westdeutscher Rundfunk), Észak-Rajna-Vesztfália tartomány regionális közszolgálati műsorszolgáltatója közvélemény-kutatását tartott, amely kiverte a biztosítékot.
A felmérésben megkérdezettek kétharmada pozitívan nyilatkozott a válogatott összetételéről: 66 százalék gondolja jónak, hogy a német csapatban ma már sok olyan labdarúgó van, aki bevándorló háttérrel rendelkezik.
Ugyanakkor a megkérdezettek 17 százaléka szégyennek tartotta, hogy Ilkay Gündogan török gyökerekkel a német válogatott csapatkapitánya lehet.
„Mi magunk is megdöbbentettük, hogy ilyen eredmények születtek, de ez jellemző a mai németországi társadalmi helyzetre” – magyarázta Karl Valks, a WDR sportosztályának vezetője.
A közösségi oldalakon mind a felmérés eredményeit, mind magát a felmérést kritizálták, de Julian Nagelsmann kapitány is ingerülten reagált rá.
Remélem, soha többé nem kell olvasnom ilyenről. Megdöbbentett, hogy ilyen kérdést tettek fel, és az is, hogy az emberek egyáltalán válaszoltak rá.
Joshua Kimmich ugyancsak bírálta a történteket, azt mondta, akik a futballban nőttek fel, tökéletesen tudják, hogy ez nonszensz.
„A futball különösen jó példa arra, hogyan lehet egyesíteni a különböző nemzeteket, különböző bőrszíneket és vallásokat. Nagyon-nagyon sok játékos hiányozna, ha nem lennének itt. Ez egy rasszista megközelítés, nincs helye az öltözőnkben” – mondta a Bayern München 86-szoros válogatott játékosa.
Ha belegondolunk, hogy egy hazai Európa-bajnokság előtt állunk, amely az egész ország egyesítéséről szól, akkor abszurd ilyen kérdést feltenni
– tette hozzá.
Közösség vs. kirekesztés
A patriotizmuskutató azt reméli, hogy ez az Európa-bajnokság korrigálja az elmúlt éveket, és zászlók lengetése a sport által teremtett közösséget jelképezi majd, nem pedig a kirekesztést.
Ahogy Lars Klingbeil, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetője mondta:
A német zászló Jonathan Tah, Jamal Musiala és Thomas Müller tulajdona, és nem az AfD-é vagy más jobboldali szélsőségeseké.
Hogy a helyzet teljesen más, mint 2006-ban, azt a stuttgarti Hohenheim Egyetem tanulmánya is alátámasztja. Eszerint a nyilvános helyeken való közösségi élmény a vártnál kevésbé népszerűbb a hazaiak körében.
A megkérdezettek 20 százaléka a terrortámadásoktól való félelem miatt kerüli a nyilvános szurkolást, inkább barátokkal és ismerősökkel otthon vagy bárokban követik a meccseket. Hogy a német zászlóval vagy anélkül, az majd kiderül.