„Nagyon szép ajándék ez édesanyámnak és bátyámnak, Inaki Williamsnek. Mindig feltétel nélkül támogattak, remélem, ők is annyira élvezik, mint én” – nyilatkozta Nico Williams az olaszok elleni, pénteki 1-0-s győzelmet követően. A 21 éves labdarúgó nem véletlenül mondott köszönetet, a családja ugyanis jelentős akadályokat küzdött le a sikerekig vezető úton.
31 évvel ezelőtt a Williams fivérek szülei, Maria és Felix úgy döntöttek, hogy a jobb élet reményében elmenekülnek Ghánából. 1993-ban veszélyes kalandra vállalkoztak, élelem és víz nélkül vágtak neki a Szaharának. Ráadásul mezítláb, édesapjuknak emiatt olyan égési sérülései lettek, hogy később folyamatosan problémája volt a talpával.
Amikor elérték a marokkói tengerparton lévő Melillát, Spanyolország észak-afrikai enklávéját, átmásztak a kerítésen, a polgárőrség pedig őrizetbe vette őket. Nem volt papírjuk, migránsként jöttek, szóval a kitoloncolás várt rájuk. A börtönben azonban egy segélyszervezet ügyvédje azt tanácsolta nekik, mondják az, hogy háborús országból érkeztek.
Így is tettek, széttépték ghánai papírjaikat, és azt hazudták, Libériából származnak és politikai menedékjogot kértek. Ennek köszönhetően került a család Bilbaóba.
A két gyerek egyaránt nyolcéves kora óta az Athletic játékosa, Inaki több mint 400 meccsen lépett pályára a klub színeiben, de öccse, Nico is már 122 mérkőzésnél jár a felnőtt csapatban. Utóbbi ebben a szezonban nagyszerűen teljesített, 37 tétmérkőzésén nyolc gólt szerzett és 19 gólpasszt adott.
Hihetetlenül büszke vagyok arra, hogy itt lehetek, szeretnék tovább fejlődni
– mondta a 16-szoros válogatott labdarúgó, aki decemberben 2027-ig szóló szerződést írt alá
Amíg ő az Európa-bajnoki aranyért küzd, bátyja – aki 2016-ban egy bosnyákok elleni mérkőzésen ugyancsak szerepelt a spanyol nemzeti csapatban, majd két összecsapást lejátszott Baszkföld színeiben is – 2022-ben úgy döntött, hogy a ghánai válogatottat képviseli.
