A 26 éves, zadari születésű középső védő tízévesen a Rastane csapatában kezdett el futballozni, onnan a Dinamo Zagreb és a Rijeka következett, 2014-ben, 16 éves korában pedig az olasz Parma csapott le rá. Miután a klub csődbe ment, a Sassuolóban folytatta, ahol 2017-19 között szerepelt először, majd egy Speziánál töltött kétéves időszak után 2021-ben visszatért.
A horvát válogatottban 2022-ben mutatkozott be, ott volt már a katari világbajnokságon is, igaz, pályára nem lépett. Így az Európa-bajnokság lehet az első nagy torna, ahol szerepel – miután az idei négy felkészülési mérkőzés közül kettőn is a kezdőcsapatban kapott helyet, úgy tűnik, Zlatko Dalic szövetségi kapitány számol vele.
Erlic az előző szezonban 32 bajnokin lépett pályára, egy gólt szerzett – szépséghiba, hogy csapata sajnos kiesett a Serie A-ból.
A játékosról a Dnevnik írt miniportrét, amelyből kiderült, hogy nehéz gyerekkora volt.
Amikor megszülettem, a családom egy istállóban élt, csak egy fal választott el bennünket az állatoktól. Nagyon nehéz idők voltak, gyakran üveget gyűjtöttünk, hogy pénzhez jussunk.
Nem szégyellem, de sosem szoktam erről beszélni, szeretem magamban tartani az ilyen dolgokat” – nyilatkozta.
„Apám megtanított arra, hogy az utolsó 10 kunámat is megosszam a barátaimmal. Mindig azt mondta nekem, fontos, hogy az emberek értékeljenek, és ne fukar, önző fickóként emlékezzenek rám. A mai napig mindig mindenkinek köszönök, és ezt tiszteletből teszem, legyen szó a klub takarítónőjéről vagy az igazgatóról” – tette hozzá.
Kiskora óta dolgozott a földeken, mert az egész családja mezőgazdasággal, zöldségtermesztéssel foglalkozik.
Nincs szégyellnivalóm, amikor csak tudok, segítek. Ez adott nekem egy olyan karaktert, hogy értékelni tudok mindent, amim van
– mondta.
