Sallai Roland a Bundesligában töltött hat évének pozitívumairól nyilatkozott.
A magyar válogatott támadója a Telexnek adott hosszabb nyilatkozatot, amiben végigvették a pályafutásának fontosabb lépcsőit az andorrai fiaskótól napjainkig. A legérdekesebbnek az a részlet az volt, amelyben a Christian Streich-hel végzett közös munkáról szólt.
Voltak köztünk súrlódások, a csiszolódásunk nem ment egyik napról a másikra. Nem annyira könnyű azt feldolgozni, hogy érzed, megy a játék, mennél a harmadik gólért, egy mesterhármas küszöbén állsz, ami a világ összes topligájában kifejezetten értékes, de a te utad a kispadra vezet.
Az igaz, hogy kétszer tapsolnak meg, a csere idején és a meccs végén, mégis sérül a szárnyad. Egy játékos mindig más szemszögből néz egy meccset, mint egy edző, de nem éreztem fairnek a hozzáállását. Ettől még el kellett fogadnom” – mondta Salai.
„Azzal sem volt könnyű szembesülni, hogy volt egy jó szezonom, 2021 nyarán az Eb-n sem játszottam rosszul, erre a következő ősszel leginkább a cseresorban találtam magam. Azzal nyugtattam magam, hogy Dárdai Pállal történt hasonló, neki is minden egyes szezon elején meg kellett küzdenie a helyéért. Belőlem is inkább dacot váltott ki a helyzet, még ha akkor nem is volt könnyű azt elfogadni, hogy nem látják bennem azt, amit egy éve. Óhatatlanul gondoltam arra, mit csinálhattam mégis rosszul, miközben egy éve még dicsérték a teljesítményem. Jobb híján nyeltem egy nagyot, és beleálltam a melóba. Az egy fontos pozitívum, hogy ezekből a súrlódásokból győztesen, megerősödve jöttem ki.”
A jövőjét firtató kérdésekre nem válaszolt, de arról szívesen beszélt, hogy miben fejlődött a német élvonalban töltött hat éve alatt.
„Amikor Freiburgba érkeztem, 72 kiló körül voltam, most 78-79 kilót mutat a mérleg. Súlytalannak éreztem magam eleinte, ami nem csoda, mert a ciprusi bajnokság és a Bundesliga között ég és föld a különbség. Itt nagyon gyorsan megtanulja az ember, hogy foglalkoznia kell a testével, az izomzatával az edzések előtt és után. Cipruson nem fektettek olyan nagy súlyt arra a játékosok, hogy a testüket felkészítsék, a regenerációban is léptem egy szintet a jeges fürdőkkel. Itt alap volt az, hogy 45 perccel, egy órával az edzés előtt már van egy kis hengerezés, nyújtás, az edzés után hideg víz vagy a szauna, masszíroztatás a program része. Fitnesz, kondi satöbbi, rengeteget foglalkoztak velem, és rávezettek, hogy enélkül nem fog menni. Plusz ott az étkezés. Abban is sok segítséget kaptam.
Aprólékos munkával kaptam meg az izmaimat, ha nem is vagyok egy izomkolosszus, olyan, mint Cristiano Ronaldo, de azért egyben vagyok, és igencsak jól érzem magam a bőrömben.
